Kellős Éva ötlete és forgatókönyve alapján.
Rendező: Gyarmati-Paor Zoltán
Producer: Paor Lilla
A filmsorozat Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
dokumentumfilm, előkészítés alatt
„Ma még piros élet, holnap fehér álom”
– áll a veszprémi, 1939. június 4-én felavatott, Malasits Ferenc által készített obeliszken a márványtáblás felirat.
Honnan a két sor?
Hogyan kötődik a szintén veszprémi születésű Endrődi Sándorhoz?
Hogyan került kapcsolatba a szülővárosából elszármazott költő és a szegedi Dankó Pista?
Hogyan vált igazi katonanótává egy műdal?
Hogyan élt túl két világégést és hogyan az ötvenes éveket?
Vajon azok, akik ma meghallgatják a nótát, ismerik-e a keletkezését, tudják-e hány hősünket kísért a harctéri halálba, vagy csak egy szép dallamot és megható sorokat hallanak?
A forgatókönyv írója szülővárosában tett látogatáskor, ahogy minden évben, elment szüleivel a veszprémi emlékműhöz. Évtizedeken keresztül látta ezt a két sort, de először látta úgy, ahogy kellett. A családi beszélgetés során az is kiderült, hogy a nagyapját sokszor kísérték be a rendőrségre, mert a kommunista érában tilos volt ezt a dalt (is) énekelni. Aztán jött a kutatás, majd a felismerés, hogy a dal szövegét az az Endrődi Sándor költő, író, akadémikus szerezte, akinek az életművéről még a veszprémiek sem tudnak sokat, pedig egy egész városrészt neveztek el róla. Egy információ száz másikat hozott magával, amiből kiderült, hogyan került Nagyváradra Endrődi Sándor, hogyan lett katonanóta Dankó Pista művéből, volt-e köze hozzá Kacsóh Pongrácnak, ki volt a hősi halált halt Katz József százados, aki miatt rákerült az emlékműre ez a két sor, és hogyan ihlette meg a dal a magyar irodalmat, beleértve a Nyugatosokat, a „tiltott” Somogyvári Gyulát, vagy Sík Sándor költő politikus testvérét, Sík Endrét.
És az is kiderül, hogy Zalai bácsit, az egyszerű dózsavárosi szabót miért vitték be, vagy figyelmeztették a rendőrök még a hetvenes évek végén is a dal éneklése miatt, a Brusznyai-gyilkos, Papp János uralta városban.
Három részes ismeretterjesztő filmünkben kulturális-történelmi utazásra indulunk, történészek, kiváló színészek és nótaénekesek segítségével eredünk a legendás dal nyomába, bejárjuk a helyszíneket és megszólaltatjuk mindazokat, akik valamilyen emléket őriznek, közben pedig megismerjük a 100 éve elhunyt Endrődi Sándort és Dankó Pistát is.
Forgatókönyv: Kellős Éva
Rendező: dr. Gyarmati-Paor Zoltán
Producer: Paor Lilla