Paor Éva munkássága

Paor Éva helytörténeti munkássága a XVI. kerületben
A Corcin Klub 1970-ben alakult, melynek munkájában kezdettől fogva részt vett,
Paor Zoltánné Éva, 1976-ban pedig a Klub vezetője lett.
Munkája elsősorban a helyi települések múltjának feldolgozásával volt kapcsolatos,
amely magában foglalta a kutatást, feldolgozást és mindezek publikálását.
Az elmúlt évtizedekben igyekezett a történelmi események évfordulójához kapcsolni
a helytörténeti munkát.
Nagy reményeket fűzött az EXPO-hoz, amelynek keretében mind az 5 egykori
település történetét részletesen bemutatta volna a Helytörténeti Klub. Az erre
vonatkozó részletes tervet az EXPO akkori kormánybiztosa – Barsiné Pataki Etelka –
elfogadta, személyesen hallgatta meg az elképzelést, beépítette azokat a Főváros
saját tervébe is. Az ismert okok miatt azonban az EXPO elmaradt, így ez a terv nem
valósult meg.
A Corvin Helytörténeti Klub indulásakor, illetve a kezdeti időszakban a Klubon belül
nemcsak a helytörténeti csoport működött, hanem ennek keretébe tevékenykedtek a
képzőművészek is, amely mintegy 10 év múlva önállóvá váltak.
A Helytörténeti csoportnak mintegy 30 tagja volt, akik közül sokan kutatásokat
folytattak, cikkeket írtak és publikáltak, mások a szervezésben vettek részt.
Sajnos az idők folyamán többen eltávoztak az élők sorából, így a továbbiakban egyre
kevesebben látják el ezt a nemes feladatot.
A helytörténeti munka terén az alábbi konkrét eredményeket tudta felmutatni:

  1. Az Egyenes utcában lévő Festetics Kastély rendkívül siralmas állapotáról két
    20 perces filmet készíttetett, amelyeket különböző fórumokon bemutatott,
    igyekezett a Műemlék felügyelőséggel együtt az épületet megmenteni.
  2. A 80-as évek közepén a kerület bemutatása céljából egy 56 tablóból álló
    helytörténeti kiállítást hozott létre, amely több éven keresztül ún.
    vándorkiállítás formájában a kerület oktatási intézményei és az
    Önkormányzata épületében kerület bemutatásra. Minden iskolában – a
    kiállítással egyidőben – helytörténeti vetélkedőket is szervezett. Ebben az
    időszakban alakult meg a Szerb Antal Gimnáziumban a Fiatal Helytörténészek
    Klubja, amely több éven keresztül működött.
  3. 1988-ban – Cinkota 900 éves jubileumának keretében emlékoszlop
    felállítását szervezte meg és gondoskodott annak kivitelezéséről, amely az
    evangélikus templom kertjében került felállításra.
  4. Ugyanekkor emléknapok megtartására is sor került „Cinkotai Napok”
    elnevezéssel, amely ma már – némi változtatással – hagyománnyá vált.
  5. Szerkesztette és kiadta a Cinkota 9 évszázada című könyvet.
  6. 1992-ben megszervezte a Batthyányi Ilona emlék-évet, Dákával közösen,
    amely település szintén kapcsolódik a Batthyányi családhoz. Közös
    rendezvények tetté színesebbé a megemlékezést.
  7. Kezdeményezésére került sor az egykori Kultúrház utca nevének ismételten
    Batthyányi Ilona utcává történő vissza-nevezésére. Ezzel egyidőben
    emléktábla avatására került sor a Szerb Antal Gimnáziumban Batthyányi
    Ilonára emlékezve.
  8. 1996-ben a Millecentenárium keretében került sor az ökumenikus
    megemlékezésre,

Aulich Lajos tábornok tiszteletére emléktábla felavatására, az evangélikus
parókia falán. Ebben épületben volt a tábornok hadiszállása. Ekkor fáklyás
felvonulást tartottak, amely a cinkotai evangélikus paplaktól a templomig
tartott.

  1. A Közlekedési Múzeummal karöltve Baross Gábor egykori „vasminszter”
    emlékére Szobor avatására került sor a Baross Gábor utcai református
    közösségi ház udvarán.
  2. Corvin Hírnök címmel 1980-tól kezdődően minden második évben
    kiadványt jelentetett meg, minden alkalommal más-más település
    bemutatására, kutatási eredményeiről, híreiről és kiemelkedő történelmi
    személyiségeiről.
  3. 1996-ban lett 80 éves a Mátyásföldi Repülőtér, amelynek tiszteletére Paor
    Éva megszervezte az első repülőnapot, ennek keretében került sor a Pilóta
    utca végében a Corvinus Parkban egy emlékoszlop elhelyezésére, amely
    tiszteleg az első pilóták előtt. Országos pilóta-találkozót szervezett, az egész
    napos rendezvényen napközben két kis repülőgéppel sétarepülést tartottak, a
    két gép egész nap 20 perces menetidővel szállította az érdeklődő kerületi
    lakosokat. Az emlékmű felállítás egy az egyben a Paor Éva munkája volt, a
    márvány beszerzéséről a felállításig bezárólag.
    Ugyanekkor a Cavalloni modellező klub is bemutatót tartott.
  4. A „Mátyásföldi Repülőtér” története címmel kiadványt jelentetett meg 300
    példányban.
  5. 1997-ben, a MÁG – Magyar Állami Gépgyár – falán emléktábla elhelyezésér
    került sor, ahol az első magyar repülőgépeket készítették. Az erre az évre
    tervezett repülőnapi események a délvidéki háborús helyzet miatt nem
    kerültek megtartásra.
  6. 2004-ben a már meglévő repülős emlékműre az első és a második
    világháború pilótáira emlékezve márványtábla elhelyezésére került sor,
    melyen képviseltette magát a Honvédelmi Minisztérium és az első magyar
    űrhajós is.
    Ezt követően az Erzsébet-ligeti Színházban a repülés történetéről szóló
    kiállítást tekinthettek meg az érdeklődök, rövid előadással és repülős-pilóta
    baráti találkozóval.
  7. Sajnos nem minden munka hozott eredményt, mert éveken át folytatott
    szívósküzdelem ellenére sem sikerült megegyezni a Cinkotai Tájház
    kialakításáról, az Árpád-kori temető megmentéséről, valamint a Cinkotai
    Nagyicce épületének megtartásáról.
    Mindezeknek a munkáknak aktív szervezője és bonyolítója volt Paor Zoltánné,
    akinek vezetése alatt a Paor Zoltánné 1982-ben, a Corvin Helytörténeti Club 1986-
    ban, a Budapest Fővárosi Tanácstól Budapestért kitüntető zászlót kapott.
    Munkáját Budapest XVI. Önkormányzata 2005-ben a kerületért folytatott értékteremtő
    tevékenységéért a XVI. KERÜLETÉRT kitűntetéssel ismerte el.